Magyar Alkotmányozási Charta  

2021 - 2022

A demokratikus alkotmány megalkotása társadalmi feladat, az alkotmányozási folyamat közügy – eredménye: alkotmányos demokrácia

A magyar társadalom elidegeníthetetlen joga, hogy saját, tiszteletben tartható és szerethető, modern, történelme haladó és az európai értékeket magába foglaló – a Nemzeti Alkotmányozási Program (NAP) keretében demokratikusan megalkotott – alkotmánya legyen.

A 2022. évi országgyűlési képviselő- és az azt megelőző köztársaságielnök-választás különösen nagy történelmi felelősséget ró a magyar értelmiségre, a kulturális élet és a média példaadó szereplőire, a demokrácia iránt elkötelezett véleményformálókra, közszereplőkre, a választásra jogosult magyar állampolgárokra, a nyilvánosság minden résztvevőjére.

Megkülönböztetett felelőssége és szerepe van a haza sorsának alakulásában a politikai pártok vezetőinek és választott tisztségviselőinek.

Helyzetkép

• Az 1989. október 23-án kikiáltott 3. Magyar Köztársaságot a Fidesz–KDNP pártszövetség egy jól behatárolható szűk köre, élén a pártelnök/miniszterelnökkel, elárulta, és a 2012. január 1-i hatállyal életbe léptetett Alaptörvénnyel és annak további módosításaival megbuktatta.

• A demokratikus alkotmányozást mint kollektív önmeghatározást az alaptörvény alkotási folyamata, tartalma és használata megcsúfolta, önző hatalmi eszközzé tette.

• Túl azon, hogy az Alaptörvényből az ideológiai semlegesség követelménye kikerült, megbukott, a gyakorlatban két korábbi alaptétel sem érvényes már. Az alkotmány abszolút elsőbbsége a politikával szemben ellenkezőjére fordult; az alkotmányt 2010 óta napi politikai célok eszközéül használják. A korábban igen erős hatalommegosztás helyébe pedig az abszolút igénnyel fellépő parlamenti szuverenitás lépett.

• A Fidesz–KDNP politikája és működése szélsőségesen kiélezett társadalmi törésvonalak kialakulását, a hazai közélet minden területén destabilizációt eredményezett, ami több esetben, de egymástól elszigetelt fellépést, tiltakozások, tüntetések, petíciók egész sorát, az Európai Unió részéről mélységes ellenérzést, többszöri bírálatot, testületi állásfoglalást, demokráciapárti szövetségeseink részéről diplomáciai figyelmeztetéseket váltott ki.

• Az Orbán Viktor vezette Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többségével visszaélve az Alaptörvény és többszöri (gyakorta személyre szabott) módosításai felhatalmazásával, törvénytelenségeket törvényesítő jogalkotási gyakorlattal, rendeleti kormányzással az elmúlt több mint 10 éves uralma alatt kivezette Magyarországot a jogállamiság keretei közül, lerombolta a lét-, vagyon- és jogbiztonságot, korlátozva a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságát, hazánkat alkotmányos válságba, alkotmányozási kényszerbe sodorta.

 
Orbán Viktor és kormánya saját Alaptörvényét is súlyosan sértő kizárólagos hatalomra törekvése szinte minden kulcsfontosságú területen bizonyíthatóan befejezett tény. "Lopakodó államcsíny."

Mindezekkel szemben a magyar társadalom, a Fidesz–KDNP politikai ellenzéke, az Európai Unió közössége felkészületlen és védtelen volt.

A Fidesz–KDNP vezető politikusai, országgyűlési képviselői, a kormány egyes tagjai, a befolyásuk alatt álló és közpénzen fenntartott médiája, egyes véleményformáló támogatói nem riadnak vissza valótlanságok állításától, a politikai ellenzékkel, a másként gondolkodókkal szembeni erkölcsi, egzisztenciális, anyagi diszkriminációtól, verbális provokációtól, ami egyrészt a közbeszéd eldurvulásához vezetett, másrészt a félelem okozta hallgatásba, beletörődésbe és közönybe süllyesztette a napi megélhetéssel küszködő többmilliós tömegeket.

Az Orbán Viktor vezette párt és kormány a magyar társadalmat, a választópolgárok jelentős részét, bizonyos csoportokat és embereket – köztük a saját választóit is – olyan mértékben vezette félre, a közvagyonból anyagi erőforrásokkal, jól fizetett kulcspozíciókkal tette zsarolhatóvá, radikalizálta, hogy egy demokratikusan kibontakozó politikai irányváltást, reformprogramot (2006), kormányváltást (2022) nyílt, akár szervezett erőszakba torkolló események zavarhatják meg.

Mindezért a történelmi, politikai és törvény előtti felelősség a Fidesz–KDNP klientúra felső köreit, az őket feltétel nélkül kiszolgáló további döntéshozókat és személy szerint Orbán Viktort terheli! Felelősség terheli őket továbbá a vélhetően köztörvényes bűnelkövetések feltáratlanságáért.

Ugyanakkor kellő megértést kell tanúsítani (pl. amnesztiatörvénnyel) azok iránt, akik nem követtek el saját javukat szolgáló köztörvényes bűncselekményeket, de az Orbán-rendszer megtévesztett, megzsarolt, vagy pusztán a lojalitásért cserébe a helyi közösség javára jogtalan előnyöket szereztek, ill. vettek igénybe, és ezáltal maguk is félelemmel tekintenek egy esetleges korszakváltásra.

A társadalmi béke, a demokratikus jogállamiság helyreállítása – a kibontakozás békés útja

Az alkotmányozás a kollektív önmeghatározás eseménye, közös akaratformálás, amely stabilan meghatározza a hatalom működési kereteit, korlátait, az egyén és állam viszonyát. 
Egy autoriter rezsim felszámolása "alkotmányozó pillanatot" igényel, amely jogállami tartalmától és demokratikus módjától lesz forradalmi.

A 4. Magyar Köztársaság kikiáltása, az új alkotmány megalkotása, a jogállami normák helyreállítása, az Európai Unió értékeinek, az állampolgárok jogainak, kötelességeinek, élet- és vagyonbiztonságának és további néhány kiemelten védendő érték alkotmányos garanciával történő biztosítása sorskérdés a magyar állampolgárok számára.

A 2022. évi országgyűlési választásokat megelőző időszakban a demokratikus értékek iránt elkötelezett jelölő- és az őket támogató szervezetek és jelöltjeik egybehangzóan és egyértelműen, nyíltan kötelezzék el magukat választóik és a magyar társadalom felé, hogy a megszerzett parlamenti többség birtokában haladéktalanul az Alaptörvényt felváltó új alkotmány megalkotása céljából alkotmányozó nemzetgyűlést hívnak életre. Ez ad legitimitást az új alkotmánynak és biztosítékot az eredményes koalíciós kormányzáshoz.

E "közjogi forradalom" értékű lépéssel a politikai elitnek le kell mondania a hagyományos – a népfelség elvét megcsúfoló, a nép feje fölött készülő – hierarchikus, kizárólag felülről jövő alkotmányozásról.
Alapos szakmai feladat társadalmi viták indítása és az alkotmánytervezet szövegének elkészítése, az úgynevezett "tabula rasa" – tiszta lappal történő indulás –, törvények semmissé tételének és a majdani átadás-átvétel napi szintű forgatókönyvének körültekintő előkészítése.
E munka során figyelembe kell venni, hogy a Fidesz–KDNP vezetői és feltétel nélküli kiszolgálói, hívei részéről heves ellenállás, ellenvélemény, jogvita és egyéb támadás várható.

E felhívás aláírói kinyilvánítják szándékukat, hogy szaktudásukkal és minden egyéb lehetőségükkel támogatják és részt vesznek a Nemzeti Alkotmányozási Programban, amelyben a magyar társadalom legszélesebb körei, országgyűlési képviselő-választásra jogosultak felismerhetik a maguk normaadó minőségét, és a küszöbönálló választások során szavazatukkal kifejezésre juttatják az orbáni önkény elutasítását, az új alkotmány megalkotása és a 4. Magyar Köztársaság kikiáltása iránti igényüket.

Mi, aláirók, a magunk eszközeivel – társadalomtudományi és jogi nyilatkozatokkal, publikációkkal, a társadalmi vitákhoz, kiscsoportos beszélgetésekhez szükséges vitaindító gondolatokkal, jegyzetekkel, alkotmányjogi szakmunkával, előadóművészek nyilatkozataikkal és produkciókkal, alkotóművészek alkotásaikkal, audió- és videóanyagokkal, a média szereplői a Nemzeti Alkotmányozási Program híreinek, eseményeinek közlésével – kívánunk hozzájárulni demokratikus alkotmányozásunk sikeréhez.

Budapest, 2021. május 6

"Felkelő NAP" Mozgalom

Aláírók

Fleck Zoltán
Megjegyzés: Bárándy Péter, Lengyel László, Vörös Imre, Fleck Zoltán: https://nepszava.hu/3119690_demokraciat-es-jogallami-alkotmanyossagot

Szántó Margit

Borbély Pálné

Gáspár András

Balogh András

Borsi Miklós

Antal András

Rajna Gábor

Harvay Péter

Szurday Kinga
Megjegyzés: Közreműködök Bárándy Péter, Fleck Zoltán, Lengyel Lászó és Vörös Imre tevékenységében

Sas Tibor
TEIS Média főszerkesztő

Kuncsik Jánosné

Fehérváry János

Mogyorósi Péter

Németh Péter

Dávidné Kertész Ágnes

Somoskői Sándor

Hova Barbara