Például nem feles alkotmányozásról beszélünk és nem valami kidobásáról, bár ennek a radikális megfogalmazásnak is megvan az eredménye – mondta a KlikkFM Politikai Nagyító című műsorában Fleck Zoltán jogász, szociológus, egyetemi tanár. Arról beszélt, hogy Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, nyílt levélben kért védelmet a jogállamiság, illetve az alkotmánybírák számára.
Látszik a reakciókból, hogy ki mire számít az elkövetkező időszakban – mondta az ellenzéki miniszterelnök közjogi munkacsoportjának vezetője.
„A demokráciát és a jogállamiságot szeretnénk visszaállítani. 2010 óta folyamatosan, tudatosan és alaposan a Fidesz és a Fidesz-kormány támadta meg, számolta le és jegelte le teljes egészében. Amit most tapasztalunk az Alkotmánybíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Kúria elnökének közeléből, az nem más, mint a hatalommegosztás tagadása és azoknak az autoriter zárványoknak a kétségbeesett reakciója, akik most érzik, hogy a jogállam és a jogállami értékrendszer, az elvek és az európai jog sem áll mögöttük.”
„Egy dolog áll mögöttük: a miniszterelnök személye.”
Személyükben nincsenek veszélyeztetve, az a közjogi szerepfelfogás és az a működésmód, amelyet ők képviseltek az elmúlt évtizedben, az valóban fenyegetve van, méghozzá akkor, ha a jogállam és a demokratikus intézményrendszer visszaáll – magyarázta Fleck Zoltán.
„Amellett érvelünk, hogy ilyen típusú szerepfelfogással és ilyen intézményi működéssel, amelynek a magyar állampolgárok tanúi lehettek az elmúlt években, nem tud együtt élni egy demokratikus intézményrendszer és kormány. Szembenáll a népszuverenitással, nagyon gyakran a humanizmus alapvető értékeivel is.”
A személyzeti politika volt az, amely ezt a közjogi berendezkedést ilyen nem jogállami minőségűvé tette – mondta a közjogi méltóságok kinevezéseiről. „Nem egy közülük nagyon problémásan került oda, meg kellett változtatni a kiválasztásra vonatkozó szabályokat, nagyon jellemző módon, a közjogi berendezkedés személyi kvalitásai súlyosan csökkentek az elmúlt években.”
Sem a döntésekben, sem a megszólalásokban, sem semmilyen értelemben ez az intézményrendszer nem a jogállam barátja, nem a demokratikus intézményrendszer követője és annak védelmezője, hanem egy kifordított közjogi berendezkedés – tette hozzá. „Kifordított abban az értelemben, hogy miközben a végrehajtó hatalom korlátjaként kellene működnie, ahelyett annak segítője, hajtószíja, rendes bolsevik mentalitással.”
Kőbe vésett szabályok nincsenek – erősítette meg Fleck Zoltán azt a nézetet, hogy lehet változtatni az Alaptörvényen. „Lehetnének olyan passzusok, amelyeken nem. Vannak olyan szerencsés államok, ahol az alkotmányok tartalmaznak olyan elemeket, amelyeket nem tud megváltoztatni semmilyen alkotmányozó hatalom, de ezek általában a humanizmus, a demokrácia és a jogállamiság alapértékeire vonatkozó deklarációk.”
Nálunk felszámolta a Fidesz kétharmada a jogállami értékeket. Az Alkotmánybíróság csak névleges, a Kúria nem a bírói függetlenség garanciája, a legfőbb ügyész nem a bűnüldözést szolgálja – sorolta a nehézségeket.
Sulyok Tamás nem eléggé művelt a politikatudomány területén – reagált arra a jogász, hogy puccsot emlegetett levelében az Alkotmánybíróság elnöke. „Puccs az, amit erőszakkal követnek el és ilyenről természetesen szó sincs. Puccsot 2011-ben a Fidesz követett el, az Alaptörvény elfogadásával. Itt nincs másról szó, mint olyan szükségszerű, korrekciós lépésekről, amelyek teljesen összhangban vannak az alkotmányos értékekkel, a demokratikus felhatalmazással és nem mellesleg az európai joggal és politikai elvárásokkal.”
A magyar állam nem felel meg az európai alkotmányos berendezkedés elvárásainak, ez dokumentálható – mutatott rá a jogász. „Minden változtatás, minden egyes lépés mögé oda kell rakni azt, hogy milyen jogelvekkel és európai dokumentumokkal lehet igazolni ezt a beavatkozási folyamatot.”
„Ez egy komoly munka, itt nem egy tollvonásról van szó.”
Itt egy összetett folyamatról van szó, teljesen megértem, ha nem látják be, illetve, ha belátják, akkor viszont veszélyesnek érzik magukra nézve – jelentette ki Fleck Zoltán. Minden autoriter rendszer veszélyét érzi annak, ha egy demokratikus érvrendszer elkezd működni és a választás erre felhatalmazást ad – fogalmazott.
„A változások irányait és a legtöbb konkrétumot a választások előtt el kell mondani a választóknak, erre kell kérni a felhatalmazást. Ez a legitimáció megteremtése miatt nagyon fontos. Nem lehet eltitkolni, hogy mire készül az ellenzék, mit fog tenni az autokratikus zárványokkal, melyek azok, amelyekkel együtt lehet élni és melyek azok, amelyeket meg kell változtatni, milyen időtávban és hogyan.”
Muszáj tisztán beszélni ezekről a kérdésekről és remélem, hogy rövid határidőn belül az ellenzék egy hangon és nyíltan fog ezekről megszólalni – tette hozzá. Akkor nem mondhatja senki, hogy a választók nem adtak erre felhatalmazást, ennek a tudatában szavaztak az ellenzékre.
„Ezt a gesztust nem tette meg a Fidesz, nem mondta meg, hogy alkotmányozni fog, aztán folyamatosan tagadta, nem vont be senkit ebbe a folyamatba és végül egy politikai alkotmányszöveget fogadott el, egyoldalúan, az alkotmányozás összes szabályát megsértve” – mondta Fleck Zoltán jogász, egyetemei tanár a KlikkFM műsorában. (Hírklikk)