Orbán Viktor 2010-ben még viszonylag békés hangnemet használt, a választás után pár héttel váltott , és új rendszert alapító parlamentről beszélt. Azóta autokrata rendszert épített ki, amelyet sokan diktatúrának neveznek, mások hibrid rendszernek hívják, de vannak olyanok is, akik a fasizmus új változataként definiálják. Ezzel együtt egy gigantikus gazdasági birodalmat is kialakított, ahol ott vannak ugyan az új nemzeti középosztálynak nevezett oligarchák, NER-lovagok, ám őket is egy helyről irányítják. Politikai hatalmuk nincs, gazdasági se nagyon.

Nyerni, vagy nem nyerni?

Éppen ezért vetődhet fel a kérdés, hogy ilyen körülmények között érdemes-e választást nyernie az ellenzéknek, vagy a következő kormány eleve bukásra van ítélve, és csupán szálláscsinálója lesz Orbán további uralmának, amely már végleges lesz, legalábbis addig kitart, amíg a miniszterelnök él, de még talán tovább is. Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke úgy véli, hogy nem lehet elkerülni egy alkotmányos  forradalmat. Magyarország földrajzilag Európa középső részén van, politikai értelemben a Nyugathoz tartozik, egyfajta rendszerváltásra van szükség. Nem olyanra, mint 89-90-ben, hisz most például nincs olyan hatalmas állami vagyon, amelynek gazdát kellene váltania, de mégis rendszerváltásra, ezt a mostani autokrata berendezkedést meg kell változtatni. Az ellenzéknek erre van esélye, bár nem lehet biztos a választási győzelemben. Közvélemény-kutatások 2-3 százalékos előnyt mutatnak, de vannak olyan kutatások is, amelyek a Fidesz minimális többségét jelzik. A választási rendszer torz, brutális egyenlőtlenségek vannak bele kódolva, de csak akkor működik, ha egy erős Fidesz áll szemben a széttöredezett ellenzékkel. Amennyiben úgy működik a választás, mint egy kétpárti rendszerben, tehát van a kormánypárt és egy egységes ellenzék, akkor a pálya már nem annyira lejt.

A Fidesz fél

Orbán Viktor láthatóan tart a választásoktól. Pártjának van elég pénze ahhoz, hogy kutatásokat végeztessen, tehát feltehetően tisztában van a közhangulattal. Meg is tett mindent a hatalma bebiztosításának érdekében, elvette a számvevőszék, az ombudsman önállóságát, de még az Alkotmánybíróságét is. A következő kormánynak nem lesz az ellenőrzése alatt az akadémia, a legtöbb kulturális intézmény, egyetem. A médiára pedig különösen nem lesz ráhatása. A KESMA, ez az egyébként nagyon hatékony sóhivatal, azaz a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány ural mindent, vagyis a mostani ellenzéknek sem most nincs, sem később nem lesz tere a sajtóban, médiában. Persze ebben részben maga is hibás, ugyanis a legutóbbi önkormányzati választás után legalább a szabad városok tehettek volna valamit, de nem tettek a helyzet kiegyensúlyozása érdekében semmi komoly lépést – emlékeztetett rá Majtényi László.

Ezzel együtt nem lesz tehetetlen, eszköztelen a következő kormány, ha az ellenzék győz. Irányítása alatt lesz például a rendőrség, az adóhatóság, a maga nyomozóival, ami azért fontos. Feles törvények megváltoztatásával is lehet a normális kerékvágásba terelni a magyar közéletet. Az EKINT elnöke szerint az új kormánynak egy nagyon őszinte hitvallással kellene majd előállnia. Nem volna szabad úgy alkotmányoznia, ahogy azt a Fidesz tette (mellesleg a kétharmad birtokában sem kellett volna), hanem azt a nép színe előtt kell megtenni. Meg kell nyerni a Fidesz-szavazók jó részét is. Mindez akkor is igaz és akkor is végrehajtható, ha tudjuk, hogy a képviseleti demokrácia az egész világon válságban mostanság, tehát ez nem magyar sajátosság. (Klubrádió)